Kraftie #88 – Mi itt egy nagy család vagyunk.

Becsült olvasási idő:
1 perc

Szinte minden munkahelyemen megéltem ezeket. Elég szomorú…

Majd kifejtem a videóban említett pontokat saját tapasztalataim alapján.

  • Csak a pénz érdekli
  • Kiégett, nem lehet rá számítani
  • Ő csak 9-től 5-ig dolgozik
  • Mi itt egy nagy család vagyunk
  • Nem reagál jól a kritikára
  • Túl régóta van egy helyen, túl gyakran váltott
  • Nem illik bele a céges kultúránkba
  • Nem csapatjátékos
  • Mióta gyereke van, már nem olyan elkötelezett

A céges toposzok tárháza igen gazdag, a családias légkörtől a csapatjátékon át, egészen a céges kultúráig. A 88. kraftie adás célja, némi cinizmussal bemutatni, hogy a cégek már a ló túloldalán ülnek.

Jelenleg már ott tartunk, hogy az is baj, ha egy IT-szakember túl hosszú, és az is, ha túl rövid ideig dolgozott egy munkáltatónál. A munkavállalót nem érdekelheti a pénz, nem lehet kiégett, ne akarjon szülni, cserébe hallgathatja a csapatjátékról, a családias légkörről és a céges kultúráról szóló toposzokat.

Szerző:
Kategória:
Bejegyzés dátuma:

Hozzászólások

One response to “Kraftie #88 – Mi itt egy nagy család vagyunk.”

  1. Attila avatar

    – Csak a pénz érdekli
    Na igen, és igen. A pénz érdekel. Ez nagyon erős szempont egy munka esetén, de a többi dolog is fontos: környezet, emberek, feladat satöbbi, de ha a pénz nem stimmel, akkor megette a fene az egészet.

    – Kiégett, nem lehet rá számítani
    Nagyon sokszor éreztem magam már kiégettnek. Ez nem jelenti azt, hogy definíció szerint az lennék, inkább azt, hogy én annak érzem magam. Viszont ez sosem gátolt meg abban, hogy megfelelően ellássam a feladataimat. Inkább azt jelenti, hogy váltanom kell.
    Idén volt egy elég erős kijelentés azzal kapcsolatban, hogy elégedetlen voltam. Azt feltételezték magas szinten, hogy nem látom el a feladatomat. Szerencsére a főnököm azonnal cáfolta ezt, hisz ő látta, hogy a hangulatom nem befolyásolja a munkámat ilyen szinten, csak hangot adok annak, hogy nem érzem jól magam.

    – Ő csak 9-től 5-ig dolgozik
    Szerintem ez nagyon jól jellemzi a munkához való hozzáállásomat. Nem mondom, hogy nincs eset, amikor ez változik rövid időre, de hosszú távon annyit teszek bele időben, amennyit kifizetnek. Cserébe viszont a 8 órám teljesítménye magas.

    – Mi itt egy nagy család vagyunk
    Sose felejtem el azt a céget, ahol ezt hangoztatták, ahol karácsonykor bingót kellett játszani, hogy a nyertes kapjon a cégtől karácsonyi ajándékot. Szerintem ez mindent elmond a cégről, hozzáállásról. Soha többet ilyen helyre nem szeretnék kerülni.

    – Nem reagál jól a kritikára
    Attól függ, hogy ki, és hogy mondja. De igen, alapvetően rosszul viselem a kritikát, bár vannak olyan személyek, akiktől ez tényleg építő jellegű. Azok hasznosak.

    – Túl régóta van egy helyen, túl gyakran váltott
    Ez még nem jött szembe.

    – Nem illik bele a céges kultúránkba
    Ezzel messzemenőkig egyet tudok érteni. A gond ott szokott lenni, amikor ez a felvételi kör során jön, mint elutasítás. Bár már rájöttem, hogy ez inkább előny, mintsem hátrány. Sokkal nagyobb gond, amikor már benne vagy a céges kultúrában, és az agyad azt mondja, hogy „fuss, menekülj innen!”. Nem vagyunk egyformák, más-más céges kultúra tud megfelelő lenni.

    – Nem csapatjátékos
    Ez még nem jött szembe.

    – Mióta gyereke van, már nem olyan elkötelezett
    Ez még nem jött szembe. Ámbár az elkötelezettség nem erősségem. Én dolgozni és pénzt keresni járók egy céghez, nem pedig eladni a lelkem, és elköteleződni egy életre. Szerintem itt masszív képzavarban vannak a munkáltatók, vagy szimplán csak ki akarják használni azokat, akiket lehet.

Vélemény, hozzászólás?