Hays Salary Guide 2023. avagy mennyit keresünk?

Tegyük rendbe ezt a cikket, mert elsőre nem sikerült. Szóval még mielőtt belemennék a címben szereplő kiadványba, előtte szeretnék egy kis kitérőt tenni, ami saját vélemény, de valószínűleg rajtam kívül mások is osztják. Mégpedig, hogy egyre több és nagyobb átláthatóságra lenne szükség, és nem kizárólag a munkaerő piacon, hanem az élet minden más területén is. Amikor elfogadjuk egy szerződésben azt, hogy a bérünkkel kapcsolatban nem adunk ki semmiféle információt, nem osztjuk meg azt kollégáinkkal, mert azt mondják, hogy ez bérfeszültséget eredményez, akkor épp arról a jogunkról mondunk le, ami alapján átlátható lenne mindenki számára, hogy mely iparágban és pozícióban milyen bér, bérsáv kapható. Gondolj csak bele, mi alapján mondják most, hogy ugyanabban a pozícióban a nők kevesebbet keresnek? Tudod? Én csak annyit tudok, hogy vannak emberek, akinek erről valahonnan van kimutatások, aztán döntsd el, hogy hiszel neki, vagy sem. Szóval, ha tényleg bárki úgy gondolná, hogy ugyanabban a munkakörben ugyanazt a bért kell megkapni, akkor igenis már régóta üvegzseb lenne, és mindenki számára rögtön láthatóvá válna, hogy az adott pozícióban hol helyezkedik el a bérek tekintetében, hol más cégekhez képes, vagy nem utolsó sorban, hogy ha épp szinten lép, vagy horizontálisan vált, milyen bérre számíthat. Lássuk be, ez nem a munkavállaló versenyezettet hivatott elősegíteni, hanem a munkáltatok azon törekvését, hogy maximalizálják a profitot, és minimalizálják a költségeket, ami persze a kapitalista társadalom egyik alapköve, de attól nekünk pont, hogy nem lesz jobb.

Ezért is tekintem lassú, és elvárható törekvésnek, hogy a Hays évről-évre elkészíti és egy regisztráció során elérhetővé teszi számunka az általuk elkészített felmérés eredményét. Bár ezt csak virtuális tudom forgatni – számomra hiányzik a papír alapú kiadvány (boomer vagyok), de mindig alig várom, hogy lássam, az aktuális szakmám és pozícióm felmérésből fakadó eredményét. A kiadvány egyébként a hazai munkavállalók és munkáltatok tájékoztatására szolgál követve az aktuális piaci trendeket, illetve a bérek felsorolásán kívül igen sok hasznos információra lehet szert tenni annak, aki erre nyitott, vagy akit ez jobban érdekel, mint engem.

A regisztrációt itt lehet megtenni, majd pedig letölthetővé válik a kiadvány. Jó szórakozást mindenkinek hozzá. Reggeli kávé mellé nagyon jó tud lenni.

Nézzük is meg közelebbről azt, ami engem érdekel. Megnyitva és kicsit lefelé görgetve jól látható, hogy szektorokra van bontva, azon belül pedig szintekre, pozíciókra, hogy mennyi bruttó fizetés jött ki az általuk készített felmérés alapján. Én gyorsan a Software Development részhez görgetek, ahol is rögtön szembe is jön velem az, hogy a tesztelés ez alá a kategória alá került. Személy szerint én azért ennek is adnék egy külön kategóriát, bár biztos, hogy van ebben a felépítésben ráció, ahogy ők gondoltál.

Ahogy tanulmányozom, azt veszem észre, hogy a Java és a Frontend fejlesztőnek jó épp lenni, ami annyira nem is meglepő, ha csak a saját kis buborékomra tekintek, az viszont fura, hogy a C és C++ ennyivel kevesebbet ér a piacon, mint más. Na de ezt van, nézzük a tesztelést, ami talán minket a legjobban foglalkoztat. Manuális tesztelőként mondhatni igen jó a beugró fizetés, ha azt nézzük, hogy a belépő követelmény (ISTQB) azért lényegesen kisebb, mint mondjuk egy junior fejlesztőé. Bár tudjuk, hogy egy jó tesztelő aranyat ér, mihelyst megvan a kellő domain tudása és tapasztalata. De ha már elemezgetünk, akkor számomra az is elég érdekes, hogy szinte alig van különbség manuális és automatizáló tesztelő között bérben, pedig, ha engem kérdeznek, azért a két szerepkör között van egy igen éles váltás, mint ahogy egy automatizáló és egy fejlesztő között is. Ne értsétek félre, nem akarom egyik szakmát sem lebecsülni, vagy elvitatni az érdemeit, csak azt mondom, hogy mennyi szakmai munka és tudás lehet szükséges egy-egy pozícióhoz, amit nem biztos, hogy az itt látható eredmények megfelelően tükröznek (bár nem is az a céljuk).

A másik számomra szembetűnő érdekesség, ha egy keveset tovább görgetünk, akkor elérjük a szoftverfejlesztéshez szükséges egyéb operációt tevékenységet folytató munkaköröket, és azt látjuk, hogy itt sincsenek akkora eget verő különbségek ezek között. Ha pedig azt veszük, hogy miféle belépőszintet kell megütni ahhoz, hogy valaki ezek közül bekerüljön a vérkeringésbe, akkor én joggal érzem azt, hogy a fejlesztők és tesztelők alul vannak fizetve. Persze nem lehet összehasonlítani a biciklit a motorral, de aki már volt nem egyszer részese fejlesztői munkának, biztosan jól tudja, hogy egy sprintben kinek is van a legtöbb hozzáadott értéke attól függetlenül, hogy az egész scrum csapat értékes munkát végez.

Egy szó, mint száz, én örülök, hogy legalább ez a kiadvány ad némi áttekintést a jelen állapotokról, illetve támaszt annak, aki épp karrier vagy pozícióváltásban gondolkodik, így azt mondom, hogy hálás köszönet érte a Hays-nek, és bízom benne, hogy nem hagyjak abba.